Szávatthiban. „Szerzetesek, minden, a szem–érintkezésből születő érzéssel összefüggésben felbukkanó kéjvágy, a tudat szennyeződése. Minden, a fül–érintkezésből születő érzésel …; az orr–érintkezésből születő érzéssel…; a nyelv–érintkezésből születő érzéssel …; a test–érintkezésből születő érzéssel …; és az elme–érintkezésből születő érzéssel összefüggésben felbukkanó kéjvágy a tudat szennyeződése. Amikor a tudatosságnak e hat [érzék] alappal kapcsolatos szennyeződései eltűnnek, akkor a tudat a lemondás felé irányul. A lemondással felvértezett tudat fogékonnyá válik a közvetlen tudással felismerhető dolgokra.