Szávatthiban. „Szerzetesek, minden, a szem–érintkezéssel összefüggésben felbukkanó kéjvágy, a tudat szennyeződése. Minden, a fül–érintkezéssel …; az orr–érintkezéssel …; a nyelv–érintkezéssel …; a test–érintkezéssel …; és az elme–érintkezéssel összefüggésben felbukkanó kéjvágy a tudat szennyeződése. Amikor a tudatosságnak e hat [érzék] alappal kapcsolatos szennyeződései eltűnnek, akkor a tudat a lemondás felé irányul. A lemondással felvértezett tudat fogékonnyá válik a közvetlen tudással felismerhető dolgokra.