Egy alkalommal a Magasztos Rádzsagahánál, a Bambuszligetben, a Mókus Szentélyben tartózkodott. Abban az időben a tiszteletreméltó Asszadzsi leverten, elkínzottan, súlyos betegen időzött Kasszapaka parkjában.

(Mint az előző, SN 22.87 szuttában, egészen idáig:)

—Akkor hát, Asszadzsi, ha nincs semmi, amit erények tekintetében felróhatnál magadnak, akkor miért gyötör nyugtalankodás és sajnálkozás?

—Korábban, Tiszteletreméltó uram, folyamatosan elcsendesítettem a testi késztetéseket (lélegzést), de [most] nem tudom elérni az összeszedettséget. Mivel nem tudom elérni az összeszedettséget, felmerül bennem: (csak) nehogy elhagyjam a tanítást!

—Asszadzsi, azok a gyakorlók és brahminok, akik lényegiként tekintenek az összeszedettségre, és az összeszedettséget a gyakorlással azonosítják, amikor nem tudják elérni az összeszedettséget, így gondolkoznak: (csak) nehogy elhagyjam a tanítást!

—Mit gondolsz, Asszadzsi, a forma állandó vagy mulandó?

—Mulandó, Tiszteletreméltó uram….

—Így hát… Ezt meglátván…. Megérti:…. nincs más hátra ebben a létezésben.

Ha kellemes érzése van, megérti: „Ez mulandó’‘; megérti: „Ez nem (lehet) ragaszkodás tárgya”; megérti: „Ez nem gyönyörködésre való’‘. Ha kellemetlen érzése van, megérti: „Ez mulandó’‘; megérti: „Ez nem (lehet) ragaszkodás tárgya”; megérti: „Ez nem gyönyörködésre való’‘. Ha sem kellemes-sem kellemetlen érzése van, megérti. „Ez mulandó’‘; megérti: „Ez nem (lehet) ragaszkodás tárgya”; megérti: „Ez nem gyönyörködésre való’’.

Ha kellemes érzés, nem kötődik hozzá; ha kellemetlen érzés tölti el, nem kötődik hozzá. Ha sem nem kellemes-sem nem kellemetlen érzés tölti el, nem kötődik hozzá.

Ha olyan érzése van, amely elmúlik a testtel, megérti: „Olyan érzésem van, amely elmúlik a testtel”. Ha olyan érzése van, amely elmúlik az élettel, megérti: „Olyan érzésem van, amely elmúlik az élettel”. Megérti: „A test felbomlásával, az élet kimerülésével, minden, amit érzett, - mivel nem gyönyörködik benne—, ott mindjárt kihűl.”

Olyan ez, Asszadzsi, akár az olajlámpa, amely olajtól és kanóctól függően ég, és ahogy elfogy az olaj és a kanóc, éghető anyag híján kialszik. Ugyanígy, ha a szerzetesnek olyan érzése támad, amely elmúlik a testtel… elmúlik az élettel… Megérti: „A test felbomlásával, az élet kimerülésével, minden, amit érzett, - mivel nem gyönyörködik benne—, ott mindjárt kihűl.”