Szávatthiban. „Szerzetesek, minden, a formákkal összefüggésben felbukkanó kéjvágy, a tudat szennyeződése. Minden, a hangokkal…; szagokkal…; ízekkel…; tapintható tárgyakkal…; gondolatokkal összefüggésben felbukkanó kéjvágy a tudat szennyeződése. Amikor a tudatosságnak e hat [érzék] alappal kapcsolatos szennyeződései eltűnnek, akkor a tudat a lemondás felé irányul. A lemondással felvértezett tudat fogékonnyá válik a közvetlen tudással felismerhető dolgokra.