Szávatthiban. „Szerzetesek, minden, a szem-tudatossággal összefüggésben felbukkanó kéjvágy, a tudat szennyeződése. Minden, a fül-tudatossággal…; az orr-tudatossággal…; a nyelv-tudatossággal…; a test-tudatossággal…; és az elme-tudatossággal összefüggésben felbukkanó kéjvágy a tudat szennyeződése. Amikor a tudatosságnak e hat [érzék] alappal kapcsolatos szennyeződései eltűnnek, akkor a tudat a lemondás felé irányul. A lemondással felvértezett tudat fogékonnyá válik a közvetlen tudással felismerhető dolgokra.