Szávatthiban. „Szerzetesek, minden, a formák iránti sóvárgással összefüggésben felbukkanó kéjvágy a tudat szennyeződése. Minden, a hangok iránti sóvárgással…; szagok iránti sóvárgással…; ízek iránti sóvárgással…; tapintható tárgyak iránti sóvárgással…; gondolatok iránti sóvárgással összefüggésben felbukkanó kéjvágy a tudat szennyeződése. Amikor a tudatosságnak e hat [érzék] alappal kapcsolatos szennyeződései eltűnnek, akkor a tudat a lemondás felé irányul. A lemondással felvértezett tudat fogékonnyá válik a közvetlen tudással felismerhető dolgokra.